Bél Flóra vagy Tök Ödön? Ne már! 9 tipp a „tökéletes” névadáshoz!

Ígéretemhez híven álljon itt néhány tuti tipp, amit mi alkalmaztunk babánk nevének kiválasztásakor! Ennek a bejegyzésnek az előzményeit a Mi és a “tökéletes” névválasztás című posztban olvashatod.

1. Semmiképpen nem szerettünk volna olyan nevet adni, ahogyan valamelyik ismerősünket hívják! Ez teljesen szubjektív döntés, valakinek talán éppen az ellenkezője válik be. De én személy szerint nem akartam, hogy bárki is eszembe jusson, ha a kislányomat szólítom. Se defektes volt iskolatárs, se levakarhatatlan szomszéd néni, bármennyire is szép nevük van. De a hozzám közelállók nevét sem akartam adni, mert az meg az övék. Az én gyermekem neve „csak az övé” legyen! Ha valaki az ellenkezőjét gondolja, szíve joga, de azért érdemes megfontolni.

No, persze arra nincs garancia, hogy később sem futunk össze gyermekünk valamelyik druszájával. Esetünkben ő egy kiskutya volt, akit a gazdija szólított, amikor a majálison vattacukorért álltunk sorba. De egy kedves lány kedves kis házi kedvencéről volt szó, így azóta sikerült túllépnem a dolgon…

2. A név legyen szinte „szerelem első látásra” (és most is elkerülhetetlenül eszembe jutott tinikorom egyik meghatározó tévéműsora Kósa L. Adolf vezetésével, a lehengerlő kék-piros zakóban). A lényeg, hogy ne kelljen hosszasan azon rágódni, hogy a név megfelelő-e vagy sem! Ebből persze lehet több is, ez különbözteti meg a dolgot a párválasztástól. Jegyezzük fel őket!
3. Lehessen becézni, vagy eleve önmagában is „megállja a helyét”! Olyan előfordul természetesen, hogy egy kacifántosabb, hosszabb név megtetszik, de rádöbbenek, hogy sehogyan sem tudom becézni. Ha ez nektek is kellően fájó pont, akkor kutassatok tovább!
4. A név hangulata is passzoljon az elképzelésünkhöz, nem elég, hogy tetszik. Hiába tartom szépnek, ha a hangulata alapján úgy érzem, mégsem az igazi. Talán túlzottan arisztokratikus vagy éppen pórias beütése van, esetleg rideg, vagy nem elég rokonszenves? Vagy éppen túllépi nálam a megengedett bohókássági határt? Nekem ilyen volt az Onerva. Nagyon tetszett, de valami megfogalmazhatatlan ok miatt úgy éreztem, nem passzol a még meg sem született lánykám kisugárzásához.
5. Mindenképp érdemes átrágni magunkat a lehetséges keresztnevek listáján (http://www.nytud.mta.hu/oszt/nyelvmuvelo/utonevek/index.html)! Ez nem két perc, a teljes mentális összeomlás elkerülése végett javaslom, több részletben tegyük ezt meg, és jelöljük meg a szóba jöhetőket, no meg persze azt, hogy hol is tartottunk.
6. Jegyezzük fel az összes potenciális nevet, és időnként ízlelgessük őket, ha nincs meg egyértelműen az az egy (vagy két) név, amiben megállapodunk! Ha vannak olyan nevek, amelyek egyértelműen „lemaradtak” másokhoz képest, a szülés időpontjához közeledve egyre szűkíthetjük is a listát.
7. A családnév és a keresztnév legyen harmóniában egymással! Egy nyúlfarknyi családnév mellett szerintem nem feltétlenül mutat jól az egy szótagból álló keresztnév (pl. Kiss Tas). Ugyanígy az sem nyeri meg annyira a tetszésem, ha egy hosszú vezetéknév mellé egy végeláthatatlan hosszúságú keresztnevet társítunk. Nem túl kellemes, amikor valaki bemutatkozik, és valami olyasmit vélek hallani, hogy „megszentségteleníthetetlenségeskedéseitekért”.
8. Lehetőleg ne tegyük a gyermekünket gúnyolódás céltáblájává! Én rajongok a szóviccekért, de a névválasztáskor jobbnak láttam félretenni a poénkodást. Gondoljunk csak bele, ki viseli szívesen mondjuk a Vég Béla, Bél Flóra vagy éppen a Tök Ödön neveket?
9. Nézzük meg a név jelentését! Az interneten könnyedén felkutathatjuk, melyik név milyen eredetű, és mi a jelentése. Ezt akkor érdemes igazán megtenni, ha van már néhány ötlet. Ez a szempont is segíthet eldönteni, melyikük mellett tesszük le végül a voksunkat!

Hosszabb vívódás után nálunk az a döntés született, hogy két keresztnevet adunk babánknak, a Szófia és a Véda név győzött a kis listánkon, döntetlen lett a meccs végeredménye. Korábban nem voltam híve a két utónévnek, viszont arra gondoltam, ha ő lesz az egyetlen lánykám, később nagyon fogom sajnálni, hogy nem kapta meg mindkét nevet. Érdekességként annyit megjegyeznék, hogy a két név jelentése ugyanaz: a Szófia görög, a Véda pedig szanszkrit eredetű, és mindkettő bölcsességet jelent! 🙂

Kellemes és jól megfontolt névválasztást kívánok azoknak, akik még előtte állnak!

Ha tetszett, amit olvastál, kövess Facebookon, hogy ne maradj le a folytatásról! 🙂

Ha most kapcsolódtál be, érdemes a történet előzményeit is (korábbi bejegyzéseimet) elolvasnod!

Ha szívesen kipróbálnád további tejmentes receptjeimet, akkor kattints IDE!