7 mókás dolog, amiért jó kisgyermekes anyukának lenni

Hogy miért jó kisgyermekes anyukának lenni? Az teljesen nyilvánvaló, hogy az angyali mosoly, a megigéző illat, a kis puha gyúrnivaló test, és a folyamatosan alakuló egyedi személyiség bűvölete van első helyen! Figyelemmel kísérhetjük, és aktív részesei lehetünk szenvedélyesen szeretett kisgyermekünk fejlődésének, és élvezhetjük irántunk egyre elmélyülő szeretetét.

És igen, azt is nagyon jól tudjuk, hogy nem rózsaszín cukormáz az anyaság, de egy idő után kicsit elegem lesz, hogy lassan úton-útfélen ezt hallom. Valóban így van: tényleg nem egészen cukormáz, de azért nem is mindig nyalóka. Inkább egy zacskó színes gumicukorra hasonlít, hol valami rózsaszínt, hol valami csúnya barnát vadászunk elő a csomagból. És tényleg! 🙂 De most ne depizzünk, hanem nézzük a kisgyermekes élet napos oldalát; vegyünk sorra néhány apróságot, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy anyukaként feldobja a napunkat! 🙂

Forrás: pixabay.com

Sok-sok új ismerősre tehetek szert! Lehetséges, hogy jó néhányukkal nem is találkozok többet, de azért kellemes, hogy majdnem minden nap új arcok köszönnek ránk. Ha egyedül lennék, természetesen ez valószínűleg nem így történne, de tündéri kislányom ártatlan tekintete minden néni, bácsi, kisfiú, kislány, kiskutya és kiscica szívét megdobogtatja. Előfordul, hogy csak egy „Pápá”, „Gyönyörű baba vagy!”, „Micsoda egy figura vagy” erejéig állunk meg egy pillanatra. De volt már arra is példa, hogy az utca közepén legalább 20 percig tartott a kedélyes csevegés.
Ingyen felülhetek a kisvonatra (talán később a körhintára is). Legalábbis amíg csupán gyermekét felügyelő anyának tudom álcázni magam! Természetesen ez a fő célom, de azért bevallom, a saját kedvemért, illetve élvezetemre is teszem ezt! Míg babám pici volt, alig vártam, hogy eljöjjön ez a korszak is, most, másfél évesen már az ölemből élvezhette a kisvonattal való száguldást.
Ha vészhelyzet van, akár előreengednek a boltban! Persze nem minden esetben, de volt már rá példa, hogy kislányomból kitört az ordítóroham, s a biztonsági őr azonnal intézkedett: egy másik pénztárost is előkerített, és még a helyért versengő tömeget is eloszlatta, hogy mi állhassunk a sorban elsőnek. A sírás természetesen alábbhagyott, amikor végeztünk, mintha csak nekem akart volna ez a kis angyal segíteni! 🙂 És most lehet, hogy egyesek utálni fognak, de volt már olyan vészhelyzet (farkaséhség fejfájással, leszakad a karom), amikor azt kívántam magamban, sírhatna egy picit, csak egy-két percig, hátha hamarabb hazaérünk…
Forrás: pixabay.com
Még a bort is bőven mérik, ha egy édes kisgyermekkel vagyok! Így van, ez is egy szép emlék, amikor férjemmel a bortéren mászkáltunk a babakocsiból integető, mosolygó lánykánkkal, és vágyakozva pásztáztuk a borsos árú, ám különleges és ízletes gyümölcsborokat. Nagy nehezen eldöntöttük, hogy akkor 1-1 decit mégiscsak veszünk, de mindenképpen két különbözőt, és cserélünk majd néhány kortyot, hiszen a bőség zavarában voltunk a sokféle gyümölcs tekintetében. A tulajdonos hölgyemény olyan kedves volt, mintha csak elvarázsolta volna a babakocsi utasának szőke hajkoronája és tengerkék tekintete! Megkóstoltatott velünk néhány gyümölcsbort, hogy könnyebb legyen a döntés, és az a kancsó úgy meglódult, hogy az egy decik már-már közelebb voltak a kettőhöz! No persze a bor példája csak egy a sok közül, hiszen a piacon is alkuképesebb az áru, ha gyerekkel vagyok! 🙂
Forrás: pixabay.com
Esetenként akár az illemhely használati díját is megspórolhatom! 🙂 Találkoztam már olyan hellyel, ahol a mosdónak van használati díja, a pelenkázó viszont ingyenes, ehhez csak kulcsot kell kérni a személyzettől. Szerencsés esetben pedig a pelenkázóhoz WC is tartozik, tehát megúszhatjuk ennek a díját. Előfordult, hogy igénybe kellett vennem a mosdót, de akkor már miért ne tekintsek be kislányom pelusába is egyúttal? Kézenfekvő megoldásnak tűnik tehát a pelenkázó használata.
Ha rendetlenség van, a gyerekre foghatom! Azt azért tegyük hozzá, hogy valójában ha ezerkarú istenség lennék, és minden nap kitakarítanék minden helyiséget, sajnos akkor is rendetlenség lenne, és a következő étkezés után azonnal káosz és persze kosz uralkodna a konyhában. Azért adódhatnak olyan napok, amikor egyszerűen semmi kedvünk mindent az élére állítani, hiszen ez a makulátlan állapot úgyis csak 5 percig tart. És valóban, előfordult már olyan, hogy két nap alatt egyszer sem rakosgattam vissza a szekrénybe és a dobozkába a játéktengert. Csak nemes egyszerűséggel egy kupacba kotortam, mert volt más egyéb ezer dolgom. Ilyenkor védekezhetek azzal, hogy 5 perce még rend volt, a gyerek meg szétpakolt. Ami valóban igaz is lehetne, csak éppen most nem pakoltam el utána a nap során ötször, hanem leginkább egyszer sem. De hogy ebből mit lát a külső szemlélő? Úgy nagyjából semmit!
Forrás: pixabay.com
Beszerezhetem a játékokat, vagy egyéb babakellékeket, amelyekre lelkem gyermeki része mindig is vágyott! Ha nem lenne gyermekem, akkor valószínűleg egyesek ferde szemmel tekintenének rám, ha karácsonyra kalocsai mintás ruhába öltözött óriás moncsicsit kérnék. De ha épp olyan hangulatban vagyok, akkor egy Monster High vámpírkirálynő is képes annyira lázba hozni, hogy csupán az anyagiak az egyetlen visszahúzó erő, amely megakadályozza, hogy a kiszemeltem leemeljem a játékbolt polcáról. Mivel én választom ki (egyelőre) a csemetelány játékait, kellékeit, ezért (még most) csakis az én ízlésemen (meg apuci bólintásán) múlik, hogy mivel gazdagodik a babaszoba. Akár ruha, akár használati tárgy, lehetőleg legyen lila, piros, pöttyös, virágos, keleties… Babámnak, de ezáltal valamilyen szinten magamnak is vásárolom ezeket a tuti cuccokat, hiszen családban marad! 🙂 Tehát itt az alkalom, hogy teljesítsd titkos gyermeki vágyaid! És ha már úgyis szükség van egy játékos ládikóra, akkor miért ne a piros alapon fehér pöttyöset válasszam, ha a szívem ez a darab dobogtatja meg!