Kata-pult,

Segítség, füstöl! – Egy kétbalkezes első kenyérsütésének története

Születésnapom alkalmával nagymamám egy kenyérsütővel lepett meg, ezúton is köszönöm neki! Azaz mégsem volt annyira meglepetés, hiszen én választhattam ki azt a szuper eszközt, amivel elkészíthettem életem első házi kenyerét. Jó néhány internetes oldalt átböngésztem, belekukkantottam néhány fórumba, hogy a leginkább hozzám illő gépezetet választhassam. Némi dilemmázás után az a termék került a kosaramba, ami szó szerint már első látásra is szerelem volt! Egészen nagy akcióban sikerült megkaparintanom, sőt egy konyhai mérleget is csomagoltak mellé ígéretükhöz híven. A fekete színű burkolaton a lila csík azonnal elcsábított! 🙂

Igen, megigézett, hogy a kedvenc színemnek is szorított a gyártó egy kis helyet, de ne higgyétek, hogy ez volt az egyetlen szempont, amiért rá esett a választásom.

Forrás: pixabay.com

Bemutatom azokat a paramétereket, amelyek a legfontosabbak voltak számomra a választásban, illetve elmondom, teljesültek-e ezek a kívánalmaim:

  1. Gluténmentes sütési program. Jó, ha tudjuk, hogy nem minden kenyérsütő alkalmas gluténmentes kenyér sütésére! – TELJESÜLT!
  2. Több súly beállítása, hogy lehetőleg ne csak 1 kg-s, vagy annál nagyobb kenyeret készíthessek. Mivel kb. 10 dkg kenyeret fogyasztok egy nap, bőven elég lenne egy csinos kis fél kilós példány is. – RÉSZBEN TELJESÜLT! Ez annyit jelent, hogy sajnos nem egészen úgy, mint ahogyan elképzeltem. Az oldalon – ahonnan a rendelés történt – a leírásban szerepelt, hogy 500, 750, illetve 1000 grammos súlybeállítás lehetséges, viszont ennek a részleteire nem tértek ki. Otthon szembesültem vele, hogy sajnos a 17 program közül csak néhány esetében választhatjuk ezt meg, a legtöbb esetben nem választható több opció, pl. a gluténmentes kenyér is csak 1 kilós változatban süthető. Ez a mellékelt részletes használati utasításban is szerepel. Ez az egyetlen dolog, ami miatt picit csalódott voltam, de túllendültem rajta. Legfeljebb a család többi tagjának is jut, kicsit változatosabb lesz az étkezésük! 🙂
  3. Lehetőleg olyan márka legyen, amelynek van szervize a lakóhelyemen. – TELJESÜLT!

saját fotó

Egy nagy pofonnal indult a beüzemelés…

Az az igazság, hogy utóbbiért azóta is áldom magam, ugyanis a legfontosabb dolog rejtélyes okokból kimaradt a csomagból. Megérkezett ugyanis a kenyérsütő, a konyhai mérleg, a használati utasítás, sőt, még egy szép színes receptkönyv is! Amint próbáltuk beüzemelni a gépet az útmutató füzetke szerint, döbbenettel vettük észre, hogy a dagasztó lapát egyszerűen nem található sehol! Bizony, a doboz alján sem csörgedezett. Arra nem volt lehetőség, hogy a hiányzó alkatrészt utólag megkapjuk, visszaküldeni tudtuk volna a terméket a vételárért cserébe. Viszont ilyen kedvező ajánlatot nehéz lett volna akkor épp másikat találni, így gondoltam, meglátogatom a helyi szervizt. Szerencsémre sikerült rajtuk keresztül egy lapátkát rendelni, ami nem volt akkora összeg, hogy ne érte volna meg inkább ezt a kényelmesebb utat választani.

Huh, kissé körülményes volt ez a vétel; javaslom, ha ti is rászánjátok magatokat, tájékozódjatok kellőképpen, és ha van rá mód, nézzétek meg vásárlás előtt a csomag tartalmát! Sőt, ha találtok letölthető használati utasítást, részletes leírást az adott terméket, érdemes azt is átbogarászni!

Forrás: pixabay.com

Jó néhány hónap eltelt a diétám kezdete óta, mire végre rászántam magam a spórolás és az egészségtudatosság érdekében, hogy én magam adom meg mindennapi kenyerünket… Korábban beszereztem egy akciós Naturbit gluténmentes lisztkeveréket, nagy örömömre recept is volt feltüntetve a csomagoláson. A lisztkeveréken kívül csupán langyos víz, só és élesztő kellett a nagy munkához. Izgatottan vágtam bele a feladatba, próbáltam mindent grammra pontosan kimérni. Az első kenyerem röpke 2 óra alatt el is készült volna, ha nem járja át a lakást valami rettenetesen égett szag! Keresztbe-kasul szellőztettünk, vágni lehetett a konyhában a szürke felhőket. és új készülékemből is áradt a füst. Ezen a ponton nagyon megijedtem, azt sem tudtam, hova kapjak…

És akkor eszembe jutott: Google a barátom!

Lázasan kerestem, és sikerült kigugliznom, hogy ha a kenyérsütő füstöl, azonnal állítsuk le a programot, és takarítsuk ki a szerkezetet, ha kihűlt. Még jó, hogy nagy izgalmamban szélsebességre kapcsoltam, és nem robbant fel a konyha… A másfeledik órában megszakítottuk a nem túl ígéretesnek tűnő programot. Ugyanis az a probléma ebben az esetben, hogy tészta kerül a sütőedényen kívülre, a sütőtérbe. Hoppá, valóban láttam, hogy mellément némi liszt, de hirtelen nem gondoltam, hogy ekkora galibát fog okozni.

saját fotó (bár ne így lenne…)

Szánom-bánom, hogy csak a nem túlzottan dekoratív végterméket fotóztam le, a nagy pánikhangulatban épp eszem ágában sem volt, hogy a tészta által benőtt, felismerhetetlen szerkezetet is megörökítsem. Emlékeimben viszont örökké él. Ezután legalább fél órás kíméletlen munka következett, hogy a sütőm lehetőleg úgy nézzen ki, mint új korában…

Másnap ismét felvettem a kesztyűt, és a sütőedényt direkt kivettem, beletöltöttem a hozzávalókat, majd úgy helyeztem a sütőbe. Kínosan ügyeltem rá, hogy véletlenül se vándoroljon egy kis liszt a sütőtérbe! A második kenyérkém egészen jól sikerült, büszke vagyok! 🙂 Sokkal jobban hasonlít az „igazira”, mint az a jó néhány készen kapható, csomagolt mentes kenyér, amit eddig kóstoltam.

Végre hosszas küzdelem után érezhettem a számban a siker – és nem a sikér – ízét, mi tagadás, kőkemény harc volt, de megnyertem a csatát! 😀

Íme:

És végül még egy talán banálisnak tűnő tanácsot hadd osszak meg a velem hasonszőrű nagyon kezdő “házipékekkel”: mindig pontos recept alapján dolgozz!

A sikertől ittasan gondoltam, alkotok én még az előző művemnél is szebbet, s a pocakom megtöltésén túl természetesen az is motivált, hogy egy igazán csodás fotóval örvendeztesselek meg titeket! Ne haragudjatok, de sajnos ez most nem jött össze…

A mai napon ugyanis egy másik lisztkeverékből próbáltam ugyanazzal a recepttel kenyérkét sütni, mint előzőleg (nevén nevezve ez a Lidl-ben kapható Castello). Hiba volt! Pironkodva, de bevallom: totál ehetetlen lett! Az állaga is borzalmas: csucsogós, nyúlós, egyedül az illata volt isteni! Ezzel viszont sajnos nem sokra megyek, inkább elsétálok egy pékség előtt, az mégiscsak ingyen van! Félreértés ne essék, nem a lisztet okolom, itt az én meggondolatlanságom lehet az oka ennek a malőrnek.

Ezen a lisztkeveréken ugyanis sajnos nem volt recept feltüntetve, így kissé félve bár, de belevágtam a dologba, remélvén, hátha megteszi a másik terméken szereplő is. Sajnos ez nem ilyen egyszerű! Az a biztos terv – egy kezdőnél legalábbis -, ha olyan lisztkeveréket választunk, amelyen recept is fel van tüntetve, illetve ha jó esetben tartozik a kenyérsütőhöz receptkönyv vagy néhány tipp, akkor ezek alapján érdemes először próbálkozni! Később remélem, olyan zseniálisra fejlesztem ezt a képességemet, hogy már betéve, kisujjból kirázva sütögetem a különféle sós és édes kenyérkéket, kalácsokat. De egyelőre örülök, hogy az egyik próbálkozásom sikert aratott, igyekszem, hogy ezután is így legyen! 🙂

 

Ha tetszett, amit olvastál, kövess Facebookon, hogy ne maradj le a folytatásról! 🙂

Ha most kapcsolódtál be, érdemes a történet előzményeit is (korábbi bejegyzéseimet) elolvasnod!

Ha szívesen kipróbálnád további tejmentes receptjeimet, akkor kattints IDE!

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

A Google és Facebook belépéssel automatikusan elfogadod felhasználási feltételeinket.

VAGY


| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!