Lótusznapok, avagy egy csipetnyi Távol-Kelet

Füstölőillat, növények tengere, lótuszos tó, borókabokrok árnyékában csörgedező kis patak… Gőzölgő keleti ételek, fűszerek illata száll a levegőben. Táncosok száriban, felékszerezve; hangtálak, gongok, dobok, relaxációs dallamok egyvelege. Körülnézek: a baráti társaságok, családok plédeken pihennek kézműves limonádéval vagy kávéval a kezükben, élvezik a táncosok, a harcművészek műsorát, vagy éppen szívják magukba az előadó szavait arról, hogyan találhatjuk meg a boldogságunkat. Hogy hol keresd ezt a varázslatos világot? A szegedi Füvészkertben, minden év augusztusának első hétvégéjén, a Lótusznapokon.

Az évnek ez a hétvégéje azért is nőtt a szívemhez, mert idén harmadjára töltöttünk itt (a kettőből) egy egész napot, s mindháromszor teljes volt kis csapatunk: velünk volt Szofika lányunk is. Igaz, hogy első alkalommal még csak pocakom rejtekéből figyelte az eseményeket, sőt, csak úgy ropta odabent, míg kint a színpadon lejtették a tradicionális indiai táncokat. De azért már ekkor is aktív részese volt a programoknak, hiszen szinte egész nap hallgatta velünk a különböző zenés előadásokat, sőt még egy ún. shiatsu masszázson is részt vett velem együtt. Tavaly óta pedig már saját szemeivel is megcsodálhatja a lótuszos tavat, a különleges növények hadát, a kirakodóvásár csecsebecséit, és a díszes ruhába öltözött táncosokat.

Hogy mi is vár ránk, ha ellátogatunk a Lótusznapokra?

Tömören szólva ízelítőt kapunk a Távol-Kelet varázsából.

Ez szó szerint is így van, hiszen remek ételekkel kápráztatnak el bennünket a kitelepült kínai és indiai éttermek. Mindenkinek az igényeit igyekszenek kielégíteni, hiszen válogathatunk húsos, tésztás, illetve vegetáriánus ételek közül is, sőt, az ételérzékenyekre is gondolnak. Ráadásul ételkóstoló is van, amit magában foglal a belépőjegy, tehát nincs külön díja. Itt kóstoltuk meg életünkben először a fekete rizst!

Kézműves termékek egész tárháza vonul fel a kirakodó vásáron, van lehetőség házi zöldségkrémek, lekvárok, mézek, egyedi ízesítésű kézműves kávék és csokoládék kóstolására és megvásárlására is. De válogathatunk ajándéktárgyak, mandalák, ékszerek és különféle növények között is.
Egész nap van lehetőségünk érdekes előadásokon részt venni a főépület termében, legyen szó útibeszámolóról, origamiról, de elmélyülhetünk életfeladatunk megtalálása, illetve a boldogság keresésének kérdésében is.

Évről évre tradicionális teázási szertartásokon is van lehetőség részt venni, az idei évben Korea, Kína és Japán teázási hagyományait ismerhettük meg. Bevallom, ez nem kifejezetten az aktív kisgyermekkel érkezők programja, de szerencsére sikerült a japán teaszertartáson részt vennem. Míg férjem és kislányunk egy árnyékos helyen pihenték ki a pléden fáradalmaikat, mi a mamával végighallgathattuk az előadást, sőt magunk is megkóstolhattuk a matcha névre hallgató japán zöld teát. Ennek érdekessége, hogy a növény levele van porrá őrölve, tehát nem csupán a főzetét ittuk meg, hanem magát a levelet is elfogyasztottuk! Így a tea állaga is egészen másképp festett, mint a nálunk megszokott: egy élénkzöld italt kaptunk, mely tulajdonképpen a porrá őrölt tealevél volt egy érdekes eszközzel kevés forró vízben felhabosítva.

A színpadon délelőtt 10-től este fél 7-ig folyamatosan gyönyörködhetünk a színes bemutatókban: ebben az évben többek között japándob koncerttel, gongbemutatóval, illetve fúvós hangszerekkel történő meditációs zenével tartották ébren vagy éppen ringatták álomba a közönséget. Volt olyan előadó, aki külön felhívta rá a közönség figyelmét, hogy számára megtisztelő, ha valakinek sikerül olyannyira ellazulnia a zene hatására, hogy elbóbiskol. A zene mellett a tánc is fontos szerepet kap ezen a hétvégén, hiszen több csoport indiai táncbemutatóját is élvezhetjük. A feltételek adottak, hogy egy rakoncátlanabb baba is előbb-utóbb álomba merüljön: a gong hangja még Szofika lányunkat is szundításra késztette néhány órányi szaladgálás után: