Zajlik nálunk az élet, lezártuk a tavasztól őszig vakációzást, és kőkeményen megkezdődött a bölcsis beszoktatás. Épphogy kikecmeregtünk az utónyári kikapcsolódások forgatagából, hirtelen úgy alakult, hogy jött a hír, újrakezdődhet számomra a munkásélet. Ezzel együtt pici lányom előtt is egy eddig ismeretlen kapu nyílik meg, ez pedig a közösség kapuja, azaz a bölcsődei élet várja. Természetesen eddig is jártunk közösségbe, rendszeresen koptattuk a játszóterek hintáit, csúszdáit; de ez most mégiscsak más lesz, hiszen egy sereg gyerekkel fog a kicsim sorsközösséget vállalni.
Forrás: flickr.com
Az az igazság, hogy nem kevés időnket áldoztuk fel a bürokrácia oltárán, hiszen néhány papírt be kellett ahhoz nyújtanunk, hogy idáig eljussunk, azaz megérjük végre a bölcsődei beszoktatást. Aki már átesett ezen a procedúrán, az tudja, miről beszélek. Ahhoz, hogy sikeresen beiratkozzunk, már néhány hónappal ezelőtt be kellett nyújtanunk néhány dokumentumot:
-
szándéknyilatkozatot a munkáltatómtól, hogy továbbra is közreműködésemmel képzelik el a cég jövőjét,
-
emellett orvosi igazolást arról, hogy csemeténk bölcsiképes, egészséges gyermek, illetve
-
a MÁK-tól igazolást a családi pótlékról.
Ugyebár még csak a beiratkozásnál tartottunk. Amikor tudatosult, hogy hamarosan újra dolgoznom kell, egyeztettem a bölcsődével, hogy mikor kezdhetnénk meg a beszoktatást. Amint minden szükséges papírt benyújtok – jött a válasz. Ezzel önmagában nincs is semmi probléma, így működik. Abban maradtunk, ha minden a kezemben lesz, személyesen bemegyek és egyeztetünk a továbbiakról.
A kért dokumentumok között voltak ismételten
- a gyermekorvos által kiállított igazolások: egy arról, hogy kislányom egészséges, közösségbe mehet, illetve egy másik igazolás arról, hogy megkezdheti a bölcsődébe járást (ezen feltüntetve, hogy milyen – esetünkben tejmentes – étrenddel).
- férjemmel mindkettőnknek be kellett szereznünk a munkáltatói igazolást.
A munkáltatói igazolásokra is várnunk kellett, hiszen mindkettőnk budapesti székhelyű cégnél dolgozik, tehát néhány napba beletelt, mire mindketten megkaptuk a vágyott ropogós dokumentumot. Közben azon aggodalmaskodtam, hogy mindent sikerüljön időben intézni, hiszen nem szeretném, hogy kapkodva történjen a dolog.
Forrás: pixabay.com
Az orvosi igazolás beszerzése ennél kicsit körülményesebb volt. Nem a legjobb időpontot választottuk erre, ugyanis egy majd’ 2 órás sort vártunk végig, mire végre sikerült az áhított igazolást kézbe kapnunk. Igazi türelemjáték volt, az első egy órában Szofim hősiesen tűrte a várakozást, és lefoglalta magát a váróban található minikonyhában. Viszont egyszer csak elkészült az a törpeleves, és a béketűrés helyét egyre inkább átvette a nyűglődés. Kicsi baba is érkezett utánunk, csekély életkorára tekintettel őt is előttünk hívták be. Félreértés ne essék, természetesen ezt megértem. De minden arra mutatott, hogy valahogy sikerült a lehető legszerencsétlenebb percben érkeznünk. A tortúra után hatalmas megnyugvással léptünk ki az ajtón, hogy ezzel együtt minden (!) be lévén szerezve! Ez is kipipálva, másnap már mentünk is a bölcsődébe, paksamétánkat elégedetten lobogtatva.
Igen ám, de hamarosan megtudtam: várhattunk volna még az igazolással, hiszen a beszoktatás kezdő időpontjához képest visszamenően 3 napon belüli, friss papírt kell szereznem. Hát ez sajnos ott a helyszínen derült ki számomra. A beszoktatás viszont csak két hét múlva kezdődhetett meg, mivel az októberi bölcsődei díj befizetése már lezárult, így nem kezdhettünk azonnal, csak novemberben. Mivel hirtelen hívtak vissza a tervezettnél kicsivel hamarabb a munkahelyemre, nem tudtunk ennél hamarabb intézkedni. Egy szó mint száz, a lényeg, hogy ismételten meg kellett látogatnunk friss papírokért a gyermekorvosunkat…
Forrás: pixabay.com
Azóta túl vagyunk a beszoktatás első napjain, sőt az első bölcsis ebédelésen is. Tehát valódi megnyugvással kijelenthetem: végre lepapírozva, elintézve, és itt vagyunk a nem is olyan rég még oly távolinak tűnő helyen. A bürokrácia útvesztőjéből a célba érkezve, a bölcsi kapuján belül.
Kövessétek a blogot, hiszen hamarosan beszámolok további élményeinkről!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: