A probiotikumok és szerepük tejallergia esetén

• Országh-Kiss Kata
• 2017. december 1. péntek

Egészségünk szempontjából nagyon fontos, hogy bélflóránk egyensúlyban maradjon, hiszen felelős az immunrendszer erősítéséért, illetve a kórokozókkal szembeni védelemért is. Ennek az egyensúlynak a megtartásához szükségünk van pro- és prebiotikumokra.

De nézzük csak meg, mi is a különbség a kettő között? Nem csupán az az egy betű, annál azért többről van szó…

A probiotikumok a szervezetünk számára hasznos mikroorganizmusok (baktériumok vagy gombák), melyek kulcsfontosságúak a bélflóra egyensúlyának fenntartásában és helyreállításában. Táplálékok vagy probiotikus készítmények formájában juttathatjuk hozzá a szervezetünket. Természetes probiotikum forrás a kaukázusi kefir, joghurt és az egyéb fermentált, azaz erjesztéssel készült élelmiszerek (pl. savanyú káposzta). A probiotikus készítmények között vannak nem vényköteles gyógyszerek, melyek esetében gyógyszerészeti hatóság ellenőrzi a termék előállítását, hatásosságát és biztonságos voltát. A készítmények másik csoportjába tartoznak a probiotikus étrend-kiegészítők, amelyek nem gyógyszerészeti minőségűek, azaz az élelmiszer-hatóság ellenőrzi ezeket a termékeket.

A prebiotikumok nem emészthető élelmiszer-összetevők, amelyek változatlan formában jutnak a vastagbélbe, és itt a szervezetünk számára hasznos baktériumok szaporodását segítik elő. A prebiotikum rostanyag, amely tulajdonképpen a probiotikus baktériumok tápláléka. Többek között a következő élelmiszerekben találhatóak meg: hagyma, fokhagyma, búza, zabpehely, dió, bab, borsó, csicsóka, banán, méz.

Léteznek úgynevezett szinbiotikumok, amelyek a probiotikumok és a prebiotikumok kombinációi. Egy készítményben prebiotikum hozzáadására viszont nem feltétlenül van szükség! Ha az adott termékben található probiotikus baktérium életképesen jut el a bélrendszerbe, akkor nem kell prebiotikummal megtámogatni.

Mikor szedjünk probiotikumot?

• Antibiotikum-kezelések esetén. Az antibiotikum nem válogat, elpusztít minden baktériumot, ami az útjába kerül: ugyanúgy végez a kórokozókkal, mint ahogyan a hasznos baktériumokkal. Mivel ez komoly károsodást jelent bélflóránk állapotában, szükségünk van annak helyreállítására. Az ekcéma a tejallergia gyakori tünete, és e bőrbetegség esetében is szükség lehet antibiotikumos kezelésre, amennyiben a gyulladt terület elfertőződik. (Nemrég én is átéltem ezt). Ilyenkor ne felejtsük el probiotikummal helyrehozni sérült bélflóránkat. Nagyon fontos, hogy már az antibiotikum-kúra első napjától kezdjétek meg a probiotikum szedését!
• Hasmenéses betegségek, vírusos vagy bakteriális eredetű fertőzések esetén, hiszen ezek is a bélflóra károsodásával járnak. A probiotikumok segítik felgyorsítani a gyógyulás folyamatát.

Egyéb egészségügyi problémák kapcsán is olvashatjuk, hogy bizonyos típusú probiotikumok hatásosak, viszont a tudósok véleménye több esetben megoszlik, esetleg várnunk kell egy végleges ajánlásra, mert még folyamatban vannak a kutatások. Többek között ez vonatkozik az irritábilis bélszindrómára, a csecsemőkori hasfájásra és a különböző allergiás megbetegedésekre is.

Hogyan válasszuk ki a megfelelő készítményt?

Hazánkban több tucatnyi probiotikus készítmény kapható. Joggal merül fel a kérdés, hogy akkor mégis milyen szempontok alapján válasszuk ki a nekünk megfelelőt?

A probiotikumok hatásáról nem lehet általánosságban beszélni, hiszen ezeken belül is számos különféle baktérium- és gombatörzs létezik; és nem ugyanazok hatásosak például antibiotikumok mellé szedve, mint egy hasmenéses betegség esetén. Nem az a fontos tehát, hogy hányféle baktériumtörzset tartalmaz az adott készítmény, hanem az, hogy milyen fajtát.

Antibiotikum-kúra esetében javasolt például a Bacillus clausii baktériumtörzset tartalmazó készítmény, illetve fontos, hogy gyógyszer minőségű probiotikumot válasszunk, amely túléli a gyomorsav pusztító hatását. Lényeges a készítményben lévő csíraszám (azaz a baktériumok mennyisége) is; mindenképpen magas csíraszámú probiotikumot válasszunk. Az ajánlott napi bevitel kb. 5 milliárd baktérium felnőttek esetében.

Elérkeztünk a számunkra legérdekesebb részhez: nézzük meg, mi köze van a probiotikumoknak az ekcémához, illetve a tejallergiához. Az előbbi ugyan nem minden tejallergiást érint, de nagyon sokan szenvedünk ekcémás tünetektől.

Probiotikummal az ekcéma ellen? 

A következőkben egy érdekes vizsgálati eredményt szeretnék bemutatni. Az utrechti egyetemen folytak olyan kutatások, amelyek a probiotikus baktériumok megelőző hatását vizsgálták azoknak a gyerekeknek az esetében, akik magas allergia-kockázattal rendelkeznek. A kísérletben az egyik csoport anyukái már várandósként is probiotikus baktérium-mixtúrát kaptak, majd a babák 1 éves korukig továbbra is kapták ezt a kiegészítést. Természetesen volt egy kontrollcsoport, tehát olyan gyerekek, akik placebot kaptak.

Az eredmény: az első három hónap során jelentősen kevesebb volt az ekcémás megbetegedés a probiotikumos kezelést kapók csoportjában, mint a placebot szedőknél. Sőt, később, 1 és 2 éves korban is ugyanez a tendencia volt megfigyelhető.

Milyen szerepe van a probiotikumoknak a tejfehérje-allergia és laktózérzékenység esetén? 

• A bélflórának szerepe van az immunrendszer és az emésztés megfelelő működésében, sőt, a laktáz enzim termelésének elősegítésében is. Az elsődleges laktózintolerancia genetikai eredetű és nem gyógyítható betegség; a másodlagos laktózérzékenység pedig többek között antibiotikumok szedése, krónikus hasmenés vagy gluténérzékenység mellékhatásaként alakulhat ki. Ebben az esetben kulcsfontosságú, hogy foglalkozzunk a bélflóránk helyreállításával, tehát a laktózmentes diéta mellett a probiotikumok segítségével gyorsabban szűnhetnek meg a kellemetlen tünetek.
• Akár laktózérzékenység, akár tejfehérje-allergia esetében előfordulhat, hogy egy véletlen diétahiba hasmenéses panaszokat eredményez. A felborult bélflóránk helyreállításában ilyen esetben is segítenek a probiotikumok.

Vigyázat! Fontos tudni, hogy vannak bizonyos probiotikus készítmények, amelyek kis mennyiségű tejet tartalmaznak! Tejallergiásként fokozott figyelmet kell fordítanunk arra, hogy ilyen szempontból is biztonságos terméket válasszunk.

• Probiotikumokban különösen gazdag táplálékforrások a fermentált, azaz erjesztett élelmiszerek, pl.: a joghurt, a kefir és a sajt. Sajnos egy tejfehérje-allergiásnál nyilván ki vannak lőve ezek az ételek, tehát jelentősen szűkülnek a lehetőségek: marad a savanyú káposzta és a kovászos uborka, illetve az erjesztett szójababból készült ételek (miso leves és tempeh, azaz erjesztett szójababból készült szójasajt) . Ha nem eszünk megfelelő mennyiségű fermentált ételt – mint az előzőekben felsoroltak –, akkor táplálékkiegészítővel is gondoskodhatunk bélflóránk védelméről!

Vannak még megválaszolandó kérdések, további kutatást igénylő területek a probiotikumokkal kapcsolatban. Abban viszont biztosak lehetünk, hogy ártani nem tudunk velük, illetve bizonyos esetekben erősen ajánlott a szedésük. Antibiotikumok mellé szedve és hasmenéses betegségekben kulcsfontosságú a szerepük.

Ezt a posztot a Normaflore támogatta.

Ha tetszett, amit olvastál, kövess Facebookon, hogy ne maradj le a folytatásról! 🙂

Ha most kapcsolódtál be, érdemes a történet előzményeit is (korábbi bejegyzéseimet) elolvasnod!

Ha szívesen kipróbálnád további tejmentes receptjeimet, akkor kattints IDE!