1.0Kata-pult,https://tejallergiasnaploja.cafeblog.huOrszágh-Kiss Katahttps://tejallergiasnaploja.cafeblog.hu/author/1514605248563980facebook-com/<p style="text-align: justify">Többször elgondolkodtam, milyen érdekes jelenség, amikor egy vadidegen szembejön veled, és ugyanazt a ruhadarabot viselitek. Azt tapasztaltam, az emberek többsége igencsak falra mászik attól az érzéstől, ami eluralkodik rajta eme megdöbbentő pillanatban. Mintha azonosítanánk magunkat a pulcsinkkal, tudattalanul is jogot formálunk arra a bizonyos „modellre”, annak a</p> <p style="text-align: justify">színnek,</p> <p style="text-align: justify">mintának,</p> <p style="text-align: justify">fazonnak és</p> <p style="text-align: justify">anyagnak az egyvelege MI vagyunk, és</p> <p style="text-align: justify">SENKI MÁS ne akarja megismételni megismételhetetlen egyediségünket!? Érthető. Vagy mégsem?</p> [caption id="attachment_574" align="aligncenter" width="400"]<img class="wp-image-574 " src="https://tejallergiasnaploja.cafeblog.hu/files/2017/08/cute-19004_960_720.jpg" alt="" width="400" height="600" /> Forrás: pixabay.com[/caption] <p style="text-align: justify">Biztosan lesarkítottam egy kicsit a dolgot, bár azt nem gondolom (?), hogy mindenki egytől egyig így érzi, de azért valljuk be, van benne némi igazság! Én azok közé tartozom, akik kicsit árnyaltabban szemlélik a nagy kérdést. Mielőtt megosztom veletek, mit gondolok, felvázolom, hogy gardróbomban milyen típusú holmik találhatóak!</p> <table style="height: 233px" width="635"> <tbody> <tr> <td><img class="alignnone size-full wp-image-604" src="https://tejallergiasnaploja.cafeblog.hu/files/2017/08/20864413_1616850718339432_1994049103_n-e1502780142601.jpg" alt="" width="360" height="480" /></td> <td><img class="alignnone size-full wp-image-605" src="https://tejallergiasnaploja.cafeblog.hu/files/2017/08/20885196_1616850388339465_1800957899_n-e1502780153958.jpg" alt="" width="360" height="480" /></td> </tr> </tbody> </table> <p style="text-align: justify"> </p> <p style="text-align: justify"><strong>a.  "Iszonyatosan egyedi",</strong> összetéveszthetetlen stílusú darabok, amelyeket nem olyan helyen szerzek be, amiből van 42 egyforma a polcon (ez természetesen lehet akár egy turkáló is)! :) A kedvencek legkedvencebbikei ide sorolandók, ez az a típusú szerelés, ami akár saját márkajelzésünk lehetne, tehát talán joggal vagyunk mufurcok, ha úgy érezzük, egyesek "hamisítják".</p> <p><img class=" wp-image-607 aligncenter" src="https://tejallergiasnaploja.cafeblog.hu/files/2017/08/20840136_1616863048338199_975465885_n.jpg" alt="" width="460" height="345" /></p> <p style="text-align: justify"><strong>b. Közepesen egyedi darabok</strong>, amelyek az előzőnél azért nagyobb eséllyel fordulhatnak elő a tömegben. Vannak olyan jegyei (akár szín, akár minta), amelyek szintén teljességgel MI vagyunk, viszont volt még belőle néhány a polcon... Tehát ha a kosárba kerül, vállalnunk kell a következményeket: nem ér felhúzni az orrunkat, ha szembejön a "hasonmásunk". </p> [caption id="attachment_585" align="aligncenter" width="598"]<img class="wp-image-585" src="https://tejallergiasnaploja.cafeblog.hu/files/2017/08/top-2282056_960_720.jpg" alt="" width="598" height="399" /> Forrás: pixabay.com[/caption] <p style="text-align: justify"><strong>c. Átlagosnak mondható holmik, </strong>amelyekre viszont feltétlenül szükség van, a lentebb részletezett okokból.</p> <p style="text-align: justify">A „c” típusú cuccokra azért van szükségem, mert ha egy "iszonyatosan egyedi" nadrág van rajtam óarany alapon püspöklila virágokkal, akkor iszonyatosan hülyén néz ki, ha a szintén hűdeegyedi, szivárványszínű mandalás pólómat veszem fel hozzá. Tehát a papagájt megszégyenítő nadrághoz inkább egy egyszínű póló dukál. Mondhatnátok, hogy ezek szerint én az egyedit a mintással azonosítom? Nem feltétlen, de valamiért nálam úgy alakult, hogy ezek a darabok egyszerre színesek, mintásak általában. Ha mégsem mintás, akkor viszont kell valami, ami kiemeli a tömegből: például egy formabontó fazon cikkcakkos dekoltázzsal.</p> <p style="text-align: justify"><strong>Na, és akkor most elmondom, hogy</strong> <strong>milyen fejet vágok, amikor szembejön velem a pulcsim!</strong></p> [caption id="attachment_578" align="aligncenter" width="600"]<img class="wp-image-578" src="https://tejallergiasnaploja.cafeblog.hu/files/2017/08/woman-400574_960_720.jpg" alt="" width="600" height="400" /> Forrás: pixabay.com[/caption] <p style="text-align: justify">Nos, ez attól függ, hogy milyen típusú ruha van az illetőn.</p> <ul style="text-align: justify"> <li>Ha mindkettőnkön "c" típusú, tehát mondjuk egy átlagos, de csinos fazonú, nem túl dekoltált, egyszínű, teljesen átlagos holmiról van szó, akkor rezzenéstelen arccal megyek tovább, és nem gondolok magamban semmi különösebbet.</li> <li>Ha közepesen egyedi darab van rajtunk, akkor már biztosan kisebb lesz egy pillanatra a távolság a hajkoronám töve és a szemöldököm között. Nem olyan borzasztó dolog ez azért, de előfordul. Ha jó benyomásom van az illetőről, akkor nem szenvedek a dolog miatt, ha viszont ellenszenves ember viseli az én „modellem”, akkor az valóban rosszul érint.</li> <li>Ha egy olyan darabról van szó, amellyel már-már megismételhetetlen önmagam azonosítom, akkor valami kis vegyes, de inkább pozitív érzés kerít hatalmába. Ha nagyon a szívemhez nőtt ez a darab, és úgy érzem, mintha valami avatárom lenne a ruhák világában, akkor megérint, ha valakinél megtaláltam az én pulcsim ikertesóját. Rögtön elgondolkodom: egy rokon lélekkel lenne dolgom? Ilyenkor mosolygok magamban. Ha viszont csalódnék ebben a – jó esetben – nőszemélyben, és úgy érzem, nem rokonszenves, akkor értetlenül, meghökkenve néznék magam elé… Bár bevallom, ilyen még nem fordult elő, semmi sem lehetetlen.</li> </ul> <p style="text-align: justify">Azt viszont kifejezetten <strong>imádom, ha egy hozzám közelálló személlyel van egyforma ruhadarabunk! Mintha ezzel is kifejeznénk az összetartozásunkat. Ezért is vettünk a férjemmel nemrégiben egyforma nadrágot: világosbarna alapon kék pálmafák. </strong>Ez olyan "b" kategóriás, de azért kicsit remélem, nem jön velünk szembe még egy ilyen pár az utcán! :)</p> <p style="text-align: justify"><strong>És hogy honnan jött a poszt címének első része?</strong></p> <p style="text-align: justify"><img class="wp-image-576 aligncenter" src="https://tejallergiasnaploja.cafeblog.hu/files/2017/08/18838869_1539140942777077_8587711260229232927_n.jpg" alt="" width="381" height="512" /></p> <p style="text-align: justify">Egy üzletben éppen akció volt, nekünk pedig pont nyári nadrágra lett volna szükségünk. Amikor ezzel szembesültem, igazából a kirakatból már rögtön kinéztem ezt a pálmafás darabot. Annyira megtetszett, hogy nem tudtam otthagyni. Csak éppen férfinadrág volt! Sebaj, elvittem a férjemnek, és választottam magamnak mellé egy átlagos, rövid farmernacit. Persze fájt a szívem az én pálmafásomért, a készleten lévő legkisebb férfi méretet fel is próbáltam. Az eladó lány jelezte, hogy hátul minden klappol – és tényleg nem rossz benne a hátsóm -, viszont elöl picit látszik, hogy kellene még oda valami, ami kitölti, hát… kicsit „tökös”. De csak egy picit, alig észrevehetően, egyébként egyáltalán nem vészes. Akkor elbúcsúztam ettől a darabtól, és a farmert választottam. Otthon viszont megszólalt bennem egy hang: nem hagyhatom ki ezt a lehetőséget, ráadásul végre valóra válhat régi álmunk, szívem csücskével egyforma ruhadarabot viselhetünk! Még aznap délután visszamentünk az üzletbe, és nem árválkodott ott tovább a másik pálmafás nadrág sem. A számunkra fontosabb eseményeket, napokat azóta is ebben a nadrágban töltjük (mármint külön-külön egy-egy nadrágban), és átjár minket az összetartozás érzése! :) Talán ha csak nekem lennének pálmafáim, nem is lenne a dolog olyan érdekes... Így viszont mintha lenne egy közös kis szigetünk! És ezért az érzésért a legkevesebb, hogy bevállalom: </p> <p style="text-align: justify"><strong>Egy kicsit "tökös" csaj vagyok! :D</strong></p>rich