Kata-pult,

A Krisna-völgyi búcsúról egyetemi éveim alatt hallottam először, ugyanis volt egy általánosan művelő kurzusom „Újabb vallási mozgalmak Magyarországon” címmel. A beadandó dolgozatom témájául a „krisnásokat” választottam, így tanulmányozásuk közben bukkantam rá arra az információra, hogy létezik a Balatontól délre, Somogyvámos falu külterületén egy kis öko-közösség. Ennek már körülbelül tíz éve, azelőtt még csak nem is… Tovább »

Tulajdonképpen egy kis listát olvashattok különböző éttermekről, cukrászdákról, vendéglátó helyekről és üzletekről. Ezek mind olyan helyek lesznek, amelyek remélhetőleg segítenek majd abban, hogy a legkevésbé szembesüljek nap mint nap az én kis fogyatékosságommal: az ételallergiával. Több helyről gyűjtögettem be az információkat, remélem, ti is merítetek ötleteket erre vonatkozóan, hiszen nem mertem mindenféle előzetes kutakodás nélkül nekivágni… Tovább »

Az elmúlt hétvégét sajnos nem úgy és nem ott töltöttük, ahol szerettük volna: a családi fészek melege helyett a lakhelyünktől 120 kilométernyire lévő kórház fertőző gyerekosztályán landoltunk, kislányom és én. Hogy mindez hogyan történt? Egy vírusos fertőzés következtében a babám kis híján kiszáradt, ezért gyors infúzióra volt szükség. Ez a váratlan esemény épp a nagyszülőknél… Tovább »

„Börtönéből szabadúlt sas lelkem”– csengett a fülembe a jól ismert Petőfi-sor, ráadásul valóban „az alföld tengersík vidékin” voltunk, amikor kicsi lányommal kiléptünk végre a fertőző osztály fogságából, s Apa karjaiba omolhattunk. Ebben a helyzetben a férjem tényleg egy igazi “Messiás” volt számunkra, soha jobban! (Egy kicsit azért minden nap “Messiás” ő nekünk, erről ITT írtam!)… Tovább »

Már akkor, amikor az Egy kezdő tejallergiás bakijai című bejegyzést megírtam, tudtam, hogy valamikor megszületik ennek a párja, a „haladó” tejallergiás bakijai. Ez a „haladó” minősítés is viszonylagos, annyiban mindenképpen igaz, hogy a nullához – azaz az újévi állapotomhoz képest – igencsak sokat fejlődtem, és a szakirodalmak tengerében próbáltam nem elveszni, hanem amennyire csak tőlem… Tovább »

Azt is megértem, hogy gyermekemmel szinte egész nap ki sem mozdultunk. Pedig eseménydúsnak ígérkezett a nap! Mégsem történt velünk szinte az égvilágon semmi, de erről a semmiről azért tudnék írni! Fogok is. A történethez elöljáróban annyit elmondanék, hogy azon a bizonyos hétvégén anyukámék voltak nálunk látogatóban, és eme vidám kis közös napon lementünk sétálni a… Tovább »

Ha az „utazni szeretés” szenvedélybetegség, akkor a mi kis családunkat lehetetlen kigyógyítani ebből a nyavalyából! Én és a férjem már kettecskén is túlfűtöttek voltunk utazások terén, ez az attitűd pedig mintha átragadt volna csemeténkre is… A tavalyi nyár volt számomra az egyik legemlékezetesebb, már csak azért is, ☼ mert ez volt az első, amikor már… Tovább »

Érdemes ezt a kis szösszenetet végigolvasni! A végén lévő beszélgetés hallatán talán kinyílnak a bicskák néhány zsebben, de inkább ne nyíljanak, csak nevessünk egy jót! Szükséges viszont a bevezetés, hogy ismerd meg a beszélgetés körülményeit! 🙂 Nem az a célom, hogy bárkit is lejárassak, távol áll tőlem az ilyesmi, és remélhetőleg nem lehet ráismerni a szereplőkre…. Tovább »

Amikor szülés után hazaérkezünk a család fészkének melegébe, elönt minket az örömmámor. Végre újra együtt, és végre eggyel többen! Persze korántsem az az első gondolatunk, hogy futópadra pattanunk, és ez így is van rendjén. De néhány hét, vagy hónap elteltével általában felmerül a gondolat, hogy milyen jó is lenne visszanyerni a régi formánkat! „Megfogyva bár,… Tovább »

Ez egy olyan bejegyzés lesz, ahol sajnos abszolút nem dicsekedhetek azzal, mennyire előrelátóan, megfontoltan viselkedtem, inkább az ellenkezője volt jellemző rám egy-két esetben. De sebaj! Itt vagyok, és még nem haltam éhen. Ez a poszt azért készült, hogy figyelmeztessem a hozzám hasonlóan meggondolatlanokat, a kezdőket, és azokat, akik első kirándulásukra, kiruccanásukra készülnek ételallergiásan. Biztosan vannak… Tovább »